Kirándulási lehetőségek
1.SZÉKELYUDVARHELY- AGYAGFALVA - 1848-as emlékmû, XIII. Századi református templom, - SZÉKELYKERESZTÚR - XV. századi katolikus templom - Gyárfás kúria, Petõfi körtefája - SEGESVÁR - középkori városrész - SZÉKELYUDVARHELY
SEGESVÁR: Akárcsak Brassó, Segesvár is egy középkori szász város, amelyet Erdély hegyei vesznek körül.
Csakhogy ez sokkal csodásabb és kevésbé felkapott település, több fennmaradt középkori épülettel.
Sokaknak a város fõ vonzereje a Drakulával való kapcsolata- a középkori fellegvár falai között megtalálhatják a házat, amelyben Vlad Tepes született 1431-ben és amelyben állítólag négy éves koráig élt. Ma a házban bár és étterem található.
Segesvár többi fõ látnivalói szintén a megmaradt kilenctornyú fellegváron belül vannak. A toronyórát, a Történelmi Múzeumot, a Domonkosrendi Kolostor Templomát, amely a szászok fõ evangélikus templomává vált 1566-ban mind érdemes megnézni.
Ne mulassza el megmászni a hegyen lévõ gótikus templomhoz vezetõ fedett 172 lépcsõt. Csupán 4 km-re, Segesvártól északkeletre fekszik Fehéregyháza, amely Petõfi Sándornak állít emléket, hiszen itt halt meg 1848-ban.
Segesvár jól megközelíthetõ, mind helyi és nemzetközi busz- vagy vonatjárattal.
AGYAGFALVA neve szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyûlés és az 1848-as agyagfalvi gyûlés eseményeivel.
Itt hangzott el 1848-ban az erdélyi románokhoz és szászokhoz intézett testvéri összefogásra hívó kiáltvány is.
Az agyagfalvi 1848-as emlékmû már a mûútról is látható. Az emlékmûvet Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítették el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászmûvészek.
Hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára, erre 1990. október közepén került sor.
SZÉKELYKERESZTÚR A Gyárfás-kúria: az udvar hátulsó részén áll az a körtefa is melyrõl azt tartják, hogy Petõfi Sándort õ látta verset írni utoljára.
Errõl szól Kányádi Sándor költõ verse is, a fát körülölelõ faragott, díszített kerítésre épített márványtáblán. Az 1848-as forradalom elõestéjén, a kúriánál volt vendégségben a költõ.
A timafalvi temetõben található Petõfi legendás sírja. Az utat a síremlékig jelzõtáblák mutatják a fõúttól kezdõdõen. Innen fel lehet jutni a domb tetején álló kõkereszthez, a Jézuskiáltóra.
A múlt századi, valamint a korábbi épületek, kisebb-nagyobb restaurálásoktól eltekintve szinte semmit nem változtak. Aki a székely parasztházak után érdeklõdik, megtekintheti õket a Városházával szemközti Molnár István Múzeum kertben.
FEHÉREGYHÁZA
Segesvártól 5 km-re fekszik Brassó irányában az E60-as mûút mentén.
Fehéregyháza az egykor Erdély történelmében jelentõs szerepet betöltõ Haller család birtoka volt.
A község közepén még látható a Filagoria, a Haller-kastély maradéka. Fehéregyháza Petõfi emlékhely.
A falu szélén, egy dombon, fák között található az 1897-ben felavatott turulmadaras obeliszk és a Petõfi-múzeum, örök emléket állítva az 1849. július 31-i csatában elhunyt honvédeknek.
A falut elhagyva Héjjasfalva felé, az országút mellett található az Ispánkúti emlékmû, ahol - feltehetõen - a költõ hõsi halált halt. Bár Petõfi halálának körülményeirõl az utóbbi idõben heves viták folynak, Fehéregyháza ma is Petõfi és a magyar szabadságharc egyik legfontosabb emlékhelye.
Petõfi egykori harcostársai itt látták utoljára élve a forradalmár költõt, és a magyar történetírás mai napig hivatalos álláspontja is, hogy Petõfi Fehéregyháza mellett esett el 1849. július 31-én, s valahol itt temették tömegsírba.
A faluban mûködõ Petõfi Emlékmúzeumban a XIX. századi Magyarországról, a szabadságharcról és Petõfi utolsó napjairól szóló, 2000-ben felújított, rövid kiállítás látható.
2.SZÉKELYUDVARHELY - MÁRÉFALVA - faragott székelykapuk - HOMORÓDFÜRDÕ - borvízforrások - CSIKSZEREDA - Mikó vár, Székely múzeum, Római Katólikus plébániatemplom - Márton Áron gimnázium - CSíKSOMLYÓ - Mária kegytemplom - TUSNÁD - fürdõváros - SZENTANNA-TÓ - vulkanikus krátertó - SZÉKELYUDVARHELY
HOMORÓDFÜRDÕ: - jó ízû borvízforrásairól híres. Jellemzõ a különbözõ mikroelemek jelenléte, fõleg Li, Mn, Br és J van jelen. Vegyileg a földes- meszes, kloridos-, savanyú vizek csoportjába tartoznak.
A Kápolnás forrás vízhozama napi 7200 liter. Ivókúraként és asztali vízként a források vize egyaránt hasznosítható. Vasas lerakódása miatt nem palackozzák. Feltehetõ, hogy az ásványvizeket már a római idõkben is használták.
CSÍKSZEREDA: - megyeközpont, fontos gazdasági és turisztikai csomópont.
Legjelentõsebb mûemléke, történelmi nevezetessége, a Mikó vár. A város régi közigazgatási központjában, az egykori Csíkmartonfalva területén található.
A várat 1623- 1631 között építette gróf Hidvégi Mikó Ferenc. Elõbb a Megyei Múzeum kapott itt helyet, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Mûkincsvédõ Hivatal. 1969-ben a vár mögött falumúzeumot létesítettek, ahol a csíki medence építészetét láthatják.
A Márton Áron fõgimnázium, régebben a Római Katolikus Fõgimnázium, 1909- 1911 között épült, szecessziós stílusban.
A tanintézet, amelyiknek 365 terme van, Csíksomlyóról költözött a városba. 1990-ben az iskola híres tanulója után, Márton Áron erdélyi püspök nevét vette fel.
A Fõgimnázium épülete elõtt 1997-ben leleplezték Márton Áron mellszobrát, amit Bodó Levente szentegyházi szobrászmûvész alkotott.
CSÍKZSÖGÖD: - Zsögöd Nagy Imre festõmûvész szülõházát és alkotásainak állandó kiállítását kínálja megtekintésre. A város déli határában, az Olt festõi szorosában kialakult pihenõ és klimatikus üdülõhely Zsögödfürdõ. Itt a mezotermális és hideg borvizek mellett kis fürdõhely épült.